2010. február 2., kedd

Emberi jogok

A választásokhoz közeledvén egyre gyakrabban találom a postaládában ilyen-olyan pártok kiadványait, szórólapjait. Némelyiket azonnal kidobom, némelyiket átolvasom.
Azt hiszem úgy vagyok a választásokkal, mint a legtöbb felelősen gondolkozó honfitársam: néha elbizonytalanodom, hogy jó helyre szavazok e - azt tudom biztosan, hogy hová nem szavazok. De ez egyre inkább változni látszik. Ahogy több és több választási ígéretet olvasok el, annál inkább kikristályosodik benne, hogy kit is választanék.
Ha jönne valaki, aki nem csupán az emberi jogokról mellett kardoskodna, hanem az emberi kötelességek mellett is, nos hát én mellé állnék a sorban!
Biztosan lennének jónéhányan, akik megköveznének a gondolataimért, de én néha már nagyon unom ezt a fene nagy egyenlőség kikiáltását és hogy valakiknek ezt és ezt biztosítanunk kell, mert az emberi jogok... Ugyan már! Ne legyünk álszentek! Egyenlőség soha nem is volt, és soha nem is lesz. (E világon legalábbis.) Legfeljebb vannak, akikkel elhihettető az egyenlőség, és vannak, akik szeretnék elhitetni.
De erre azt mondom, hogy legyen, nem állok be egyik táborba sem: nem hiszem el, néha bosszant, de különösebben nem zavar.
Viszont ez az emberi jogok dolog, ez nagyon idegesít már. Mert szép, igen: biztosítsuk mindenkinek a megélhetést, mert hát az állatokat is védjük, nem tehetünk másként embertársainkkal sem. Biztosítsuk mindenkinek, hogy hómentes lesz az utcafrontja, mert valakik majd eltakarítják, hiszen csak ki kell jönnie a házból.
De egyszer jöjjön már valami nagy ember, aki megkérdezi, hogy "Te mit teszel a saját megélhetésedért? Hajlandó vagy megfogni a hólapátot, hogy lapátolj olyanok házánál, akik nem tudják azt megtenni, mert idősek és betegek? Hajlandó vagy kijönni a Tiszához árvíz ellen védekezni, homokzsákot pakolni? Mielőtt vállalsz egy következő gyermeket, hajlandó vagy elgondolkozni rajta, hogy miként tudod nevelni? Hajlandó vagy-e tenni a kötelességedet, hogy élhess a jogaiddal??? TUDOD, HOGY MI A KÖTELESSÉG???"
Ha jönne valaki, aki ezeket megkérdezné, én mögé állnék.

Nem vagyok embergyűlölő, nem vagyok rasszista, soviniszta, semmilyenista. Szeretem az életet, szeretem az embereket, a szépet, egy nagy IGEN-t mondok az életre! Segítőkész vagyok és nehezen mondok nemet. Lehet, hogy a fenti sorokból átsütő érzéseket az hívta elő - vagy erősítette -, hogy gyermekem van és így még érzékenyebb vagyok rá, ha valaki az én fejemre állva akar a felszínen maradni, habár én tanultam meg úszni s nem ő. Ha ő pocskondiázza azt a lapátolt utat, amit én tisztítottam meg a hótól.
Nem azért szeretnék segíteni és nem is azért segítek bárkinek is, hogy én is segítséget kapjak tőle. Csak nagyon-nagyon egyetértek azzal az ősi bölcsességgel, hogy "segíts magadon, Isten is megsegít". Ehhez kéne tartanunk magunkat.



Hogy egy kicsit lazítsak a hangulaton, következzék a tegnap lemaradt hóember.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése